A polgárőrségre vonatkozó törvények és rendeletek
2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól1
A közbiztonság és a közrend megteremtése és fenntartása az állam alapvető joga és kötelessége. A közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség nyújt cselekvési lehetőséget. E tiszteletre méltó tevékenység elismerése és megbecsülése fejeződik ki a polgárőrök védelmének és támogatásának állam általi garantálásával. A közbiztonság megszilárdításában fontos szerepet betöltő önkéntes társadalmi szerveződés hatékony működésének biztosítása, valamint e szerveződéseknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködése kereteinek meghatározása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. Fejezet
A POLGÁRŐR SZERVEZETEK JOGÁLLÁSA
1. A polgárőr szervezetek típusai
2. § (1) Polgárőr szervezet:
a) a polgárőr egyesület,
b) a területi polgárőr szövetség, valamint
c) az Országos Polgárőr Szövetség.
(2) A polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük a politikai pártoktól független.
(3) A polgárőr szervezet elnevezésének tartalmaznia kell a „polgárőr" megjelölést. Nyilvántartásba vett más társadalmi szervezet az elnevezésében a polgárőrséggel való összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést és elnevezést nem használhat.
(4) A polgárőr szervezet e jellegére utaló adatot a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.
2. A polgárőr egyesület
3. § (1) A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.
(2) A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet
a)2 a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, aminek keretében az erdő lovaglás elől el nem zárt területén lovas járőrszolgálatot is elláthat,
b) a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
c) az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
d) a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,
e) a rendezvények helyszínének biztosításában,
f) a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,
g) az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,
h)3 a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben,
i)4 a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában, valamint
j)5 a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás rendjének biztosításában.
(3) A polgárőr egyesület (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatait más társadalmi szervezet nem végezheti, ilyen célra más társadalmi szervezet nem alapítható.
4. § (1) A polgárőr egyesület a 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladatokat akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha
a) a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint
b)6 az Országos Polgárőr Szövetség és a területi polgárőr szövetség tagja.
(2) A polgárőr egyesület a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével.
(3)7 A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek, fővárosi kerületnek, valamint az azokkal közvetlenül határos település földrajzi területe, amelyet a polgárőr egyesület székhelyeként megjelölt. A polgárőr egyesület működési területe - indokolt esetben -
a) az alapfeladata ellátásával összefüggésben a fővárosi kerület, valamint az azzal közvetlenül határos kerület közigazgatási területén túl a főváros teljes közigazgatási területére, valamint
b) a kiegészítő feladata ellátásával összefüggésben a székhelye szerinti fővárosi kerület területén túl a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területre
is kiterjedhet.
(3a)8 A polgárőr egyesület működési területe a lovas járőrszolgálat ellátása tekintetében - a (3) bekezdésben meghatározott területen túl - a polgárőrség székhelyeként megjelölt településsel, fővárosi kerülettel közvetlenül határos erdőterület lovas járőrszolgálat elől el nem zárt területére is kiterjed.
(4)9 A polgárőr egyesület a 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással együttműködési megállapodást köt.
(5)10 A (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodással rendelkező polgárőr egyesület működési területe - a (3) bekezdésen túl - kiterjed a közforgalmú vasúti személyszállítási eszköz területére is.
5. § (1) A polgárőr egyesület a helyi rendőri szervnél kezdeményezi a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti együttműködési megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló kérelmet - a kézhezvételt követő - 30 napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást a kérelem és a helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő 30 napon belül köti meg.
(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen
a) az együttműködés területeit,
b) a polgárőr egyesület részére térítés nélkül vagy térítés ellenében átadásra kerülő tárgyi eszközök, valamint a biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket,
c) a közös feladatok ellátásának rendjét, valamint a polgárőr egyesület tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,
d) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri szervet,
e) az együttműködést segítő további rendelkezéseket, valamint
f) a polgárőr egyesület elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan.
(3) Ha a polgárőr egyesület a 3. § (2) bekezdésében megjelölt kiegészítő feladatok közül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hatáskörével összefüggő feladatot is ellát, úgy e feladat ellátásának módjáról az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.
(4) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha
a) azt határozott időtartamra kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg,
b) abban a felek közösen megállapodnak,
c) azt az együttműködő fél felmondja, valamint
d) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik.
(5) Az együttműködési megállapodás felmondása esetén a polgárőr egyesület - jogorvoslati eljárás megindításától függetlenül - polgárőri tevékenységet nem láthat el.
(6) Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik.
(7) Az együttműködési megállapodás vonatkozásában - e törvényben foglalt kivételekkel - a Polgári Törvénykönyv, az azzal kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az irányadók.
(8) Ha a polgárőr egyesületnek korábban azért kellett az e törvény szerinti tevékenységével felhagynia, mert az együttműködési megállapodást a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság felmondta, akkor e polgárőr egyesülettel, valamint a tagjai által alapított új polgárőr egyesülettel az azonnali hatályú felmondástól számított 1 éven belül nem köthető újabb együttműködési megállapodás.
(9)11 A 4. § (4) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodásra az (1)-(8) bekezdésben meghatározott előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás a polgárőr részére írásbeli igazolást állít ki a tevékenység folytatásához.
6. § (1)12 A polgárőr szervezet tevékenysége során együttműködik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, továbbá együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, a hivatásos vadászokkal, a lovas járőrszolgálattal érintett erdőterület tulajdonosával, kezelőjével, illetve ezek képviselőjével, valamint a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
(2) Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.
(3) Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tudomására jut, hogy az illetékességi területén együttműködési megállapodás hiányában polgárőr szervezet működik, vagy nem polgárőr szervezetként nyilvántartásba vett társadalmi szervezet a 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lát el, haladéktalanul értesíti az ügyészt, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak szerint intézkedik.
3. A területi polgárőr szövetség
7. §13 (1) Területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet azonos megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek alkotnak, az e törvényben meghatározott feladatokat látja el és az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Megyénként, illetve a főváros területén kizárólag egy területi polgárőr szövetség működhet.
(2) A területi polgárőr szövetség a 8. § (4b) bekezdése szerint akkor kérheti felvételét az Országos Polgárőr Szövetségbe, ha a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal megkötött együttműködési megállapodással rendelkezik.
(3) A területi polgárőr szövetség működési területe
a) a székhelyének helyt adó megye, vagy
b) a fővárosban működő területi polgárőr szövetség esetében Budapest
közigazgatási területére terjed ki.
(4) A területi polgárőr szövetség tagja a működési területén működő polgárőr egyesület lehet.
(5) A polgárőr egyesület felvétele a területi polgárőr szövetségbe nem tagadható meg, ha a polgárőr egyesület magára nézve kötelezőnek elfogadja a területi polgárőr szövetség alapszabályát. A tagfelvételi kérelem vonatkozásában annak beérkezését követő 30 napon belül a területi polgárőr szövetség dönt.
(6) A területi polgárőr szövetség
a) képviseli tagjai közös érdekeit a területi állami szervek, a megyei (fővárosi) önkormányzatok, valamint más civil szervezetek előtt,
b) összehangolja tagjai tevékenységét,
c) együttműködik a működési területén illetékes állami szervekkel, megyei (fővárosi) önkormányzatokkal, valamint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal a polgárőri szolgálat ellátása feltételeinek fejlesztése érdekében,
d) előzetesen véleményezi a polgárőr egyesület által a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal megkötendő együttműködési megállapodást,
e) a működési területén működő polgárőr egyesület Országos Polgárőr Szövetségbe való felvételre irányuló kérelmét befogadja, majd felvételi javaslatával ellátva továbbítja,
f) elfogadja a területi polgárőr szövetség éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint
g) elbírálja a működési támogatásra vonatkozó kérelmet.
4. Az Országos Polgárőr Szövetség
8. § (1) Az Országos Polgárőr Szövetség az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Az Országos Polgárőr Szövetség névhasználatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult.
(2) Az Országos Polgárőr Szövetség feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.
(3) Az Országos Polgárőr Szövetség az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével együttműködési megállapodást köt.
(4)14 A polgárőr egyesület felvétele az Országos Polgárőr Szövetségbe nem tagadható meg, ha
a) az Országos Polgárőr Szövetség alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el, és
b) a területi polgárőr szövetség tagja.
(4a)15 A polgárőr egyesület a 7. § (4) bekezdésében meghatározott területi polgárőr szövetség útján kezdeményezheti felvételét az Országos Polgárőr Szövetségbe. A tagfelvételi kérelmet a területi polgárőr szövetség a javaslatával együtt annak beérkezését követő 30 napon belül felterjeszti az Országos Polgárőr Szövetség részére. A tagfelvételi kérelemről annak beérkezését követő 30 napon belül az Országos Polgárőr Szövetség dönt.
(4b)16 A területi polgárőr szövetség felvétele az Országos Polgárőr Szövetségbe nem tagadható meg, ha a területi polgárőr szövetség magára nézve kötelezőnek fogadja el az Országos Polgárőr Szövetség alapszabályát. A tagfelvételi kérelemről annak beérkezését követő 30 napon belül az Országos Polgárőr Szövetség dönt.
(5)17 Az Országos Polgárőr Szövetség legfelsőbb szerve az öt évre választott, a polgárőr egyesületek és a területi polgárőr szövetségek képviselőiből álló küldöttgyűlés. Az Országos Polgárőr Szövetség alapszabálya határozza meg a küldöttgyűlés működését, valamint a küldöttek választásának módját.
(6) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:18
a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
b) ügyintéző és a képviseleti, valamint a felügyelő szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,
c) az etikai bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása,
d) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,
e)19 minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(6a)20 A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.
(6b)21 A küldöttgyűlést - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - az Országos Polgárőr Szövetség elnöke hívja össze.
(6c)22 A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. A határozatképesség hiánya miatt megismételt és eltérő napon tartott küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelen levő küldöttek számától függetlenül határozatképes.
(6d)23 A küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. Az alapszabály valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú többségi döntés feltételét is előírhatja.
(7)24 Az Országos Polgárőr Szövetség gazdálkodását az ellenőrző testület mellett a küldöttgyűlés által választott könyvvizsgáló is ellenőrzi. Az ellenőrző testület, valamint a könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a küldöttgyűlés a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóról nem dönthet.
(8)25 Az Országos Polgárőr Szövetség működésének részletes szabályait e törvény, valamint az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a küldöttgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
9. § (1) Az Országos Polgárőr Szövetség közigazgatási hatósági feladatként
a)26
b)27 nyilvántartást vezet a kiadott polgárőr igazolványokról és ifjú polgárőr igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, a 10. § (3) bekezdésében és a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, a polgárőr szolgálat ellátására jogosultakról, a polgárőr igazolvány és az ifjú polgárőr igazolvány visszavonásáról, bevonásáról,
c) dönt a szolgálati és etikai szabályokat megszegő polgárőrökkel szemben benyújtott panaszról,
d) az országos baleset-megelőzési bizottság tagjaként közvetlenül is részt vesz a baleset-megelőzésben.
(2) Az Országos Polgárőr Szövetség további feladatai:
a) gondoskodik a polgárőrök szakmai felkészítéséről, képzéséről, továbbképzéséről,
b) a polgárőr szolgálat ellátását meghatározó szolgálati és etikai szabályzat megalkotásával biztosítja a polgárőr szolgálat rendeltetésszerű és szakszerű ellátását,
c) meghatározza a polgárőrség bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági tevékenységének irányait, folyamatos szakmai koordinációval segíti a területi polgárőr szövetségek és polgárőr egyesületek tevékenységét,
d)28 az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága részére minden év március 31-ig írásos tájékoztatót készít és a bizottság munkaterve szerint szóbeli tájékoztatót tart,
e) képviseli és védi a polgárőrség, valamint a polgárőrök érdekeit,
f) véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő jogszabályokról, kezdeményezheti jogszabályok kiadását,
g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi szabályai megtartásával a nyilvántartásában szereplő adatokról - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai adatokat szolgáltat, valamint
h) kapcsolatot tart a polgárőri tevékenységet ellátó külföldi szervezetekkel,
i)29 a polgárőröket a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolvánnyal ellátja, az ifjú polgárőröket a 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására jogosító ifjú polgárőr igazolvánnyal ellátja.
(3) Az Országos Polgárőr Szövetség működési, elhelyezési feltételeit az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve vagy a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság biztosíthatja.
(4) Az Országos Polgárőr Szövetség felkérésére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve gondoskodik a polgárőrök képzésében, szakmai ismereteinek bővítésében való rendőrségi közreműködésről.
III. Fejezet
A POLGÁRŐRI SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁNAK, VALAMINT A POLGÁRŐR IGAZOLVÁNY, TOVÁBBÁ AZ IFJÚ POLGÁRŐR IGAZOLVÁNY KIBOCSÁTÁSÁNAK ÉS A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI30
4/A.31 Ifjú polgárőr
9/A. §32 (1) A polgárőr egyesület a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő feladatának ellátásában a polgárőr egyesület
a) a Polgári Törvénykönyv 2:11. §-a szerinti személy,
b) e tevékenység végzéséhez írásbeli törvényes képviselői hozzájárulással bíró,
c) alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező és
d) büntetlen előéletű
tagja (a továbbiakban: ifjú polgárőr) is közreműködhet.
(2) Az ifjú polgárőr - a polgárőr e törvényben meghatározott feladatai ellátását segítendő - közreműködik
a) a polgárőr feladatkörét érintően az állampolgárok tájékoztatásában,
b) a polgárőr tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és más iratok előkészítésében,
c) a katasztrófákra való felkészülésben, a katasztrófák elleni védekezésben és helyreállításban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében,
d) dolog ideiglenes elvétele esetén az elvett dolog őrzésében és szállításában,
e) a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
f) az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
g) a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben.
(3) Az ifjú polgárőr a (2) bekezdésben meghatározott feladatait kizárólag polgárőrrel együtt, ifjú polgárőr igazolvány birtokában láthatja el.
(4) Az ifjú polgárőr a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során „ifjú polgárőr" felirattal ellátott láthatósági mellényt visel.
(5) Az ifjú polgárőrre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a IV. fejezet előírásai irányadóak.
5. A polgárőri szolgálat ellátásának feltételei
10. § (1) A polgárőri szolgálat a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő ellátása.
(2) A polgárőri szolgálat ellátásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzat állapítja meg.
(3) Polgárőr az a
a) 18. életévét betöltött,
b) cselekvőképes és
c) büntetlen előéletű
személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat.
(4)33 Erdőterületen történő lovas járőrszolgálatot csak az Országos Polgárőr Szövetség szervezésében lefolytatott oktatást eredményesen elvégző polgárőr láthat el.
6. A polgárőr igazolvány, továbbá az ifjú polgárőr igazolvány kibocsátása és a nyilvántartás34
11. § (1)35 A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. A polgárőr és az ifjú polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(2)36 A polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány kiadását a polgárőr egyesületbe történő belépését követően a polgárőr egyesület az Országos Polgárőr Szövetségtől kérelmezi a tagja számára. A kérelemhez mellékelni kell a tag által önkéntesen rendelkezésre bocsátott természetes személyazonosító adatokat, a lakcímét igazoló hatósági igazolvány másolatát, továbbá a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek megállapításához szükséges, a polgárőr által a Polgári Törvénykönyv szerint tett jognyilatkozatot, illetve a 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megállapításához szükséges, az ifjú polgárőr által a Polgári Törvénykönyv szerint tett jognyilatkozatot.
(3)37 Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványt, illetve az ifjú polgárőr igazolványt a kiállítására irányuló kérelem beérkezését követő 30 napon belül adja ki.
(4) Az Országos Polgárőr Szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány tartalmazza
a) a polgárőr
aa) családi és utónevét,
ab) fényképét,
ac) azonosító számát,
b) a polgárőr egyesület nevét és székhelyének megjelölését,
c) az Országos Polgárőr Szövetség mint kibocsátó megnevezését,
d) a polgárőr igazolvány egyedi azonosítóját, valamint
e) a 10. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő polgárőr esetén, hogy közterületi járőr- és figyelőszolgálat, valamint jelzőőri tevékenység ellátására jogosult.
(4a)38 Az Országos Polgárőr Szövetség által kibocsátott ifjú polgárőr igazolvány tartalmazza
a) az ifjú polgárőr
aa) családi és utónevét,
ab) fényképét,
ac) azonosító számát,
b) a polgárőr egyesület nevét és székhelyének megjelölését,
c) az Országos Polgárőr Szövetség mint kibocsátó megnevezését,
d) az ifjú polgárőr igazolvány egyedi azonosítóját, valamint
e) az „ifjú polgárőr" feliratot.
(5)39 A polgárőr igazolvány visszavonásig érvényes. Az ifjú polgárőr igazolvány visszavonásig, de legfeljebb az ifjú polgárőr 18. életévének betöltéséig érvényes.
(6)40 Az Országos Polgárőr Szövetség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellenőrizheti a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, illetve a 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállását, amelynek elősegítése érdekében a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr - az Országos Polgárőr Szövetség felszólítására - köteles új, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt benyújtani.
(7) Az Országos Polgárőr Szövetség a (6) bekezdés alapján kezelt adatokat az eljárás befejezését követő napon törli.
(8)41 A polgárőr, illetve az ifjú polgárőr a polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány adataiban vagy a kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást - az adatok megváltozása esetén új polgárőr igazolvány, illetve ifjú polgárőr igazolvány kiadása, a kiadás feltételeiben bekövetkezett változás esetén a polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány visszavonása céljából - 8 napon belül a polgárőr egyesület útján köteles bejelenteni az Országos Polgárőr Szövetség részére.
12. § (1) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha
a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,
b) a polgárőrt a polgárőri szolgálat jogellenes ellátása miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták,
c) a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárőr nem kíván a továbbiakban polgárőri szolgálatot folytatni, vagy
d) a polgárőr egyesület jelzésére, ha a polgárőr egyesületi tagsága megszűnt.
(2)42 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben történő visszavonás tartama a polgárőri szolgálat ellátására vonatkozó szolgálati és etikai szabályok megsértése miatt a polgárőri szolgálat ellátásától való eltiltás időtartama, de legfeljebb 1 év, szabálysértés elkövetése esetén 2 év, bűncselekmény elkövetése esetén 5 év. A visszavonás kezdőnapja a polgárőr jogsértő tevékenységét megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. A visszavonás időtartamának leteltét követően a polgárőr a 11. § (2) bekezdés szerint kezdeményezheti az Országos Polgárőr Szövetségnél a polgárőr igazolvány újbóli kiadását.
(2a)43 Az Országos Polgárőr Szövetség az ifjú polgárőr igazolványt visszavonja
a) ha megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,
b) a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha az ifjú polgárőr nem kíván a polgárőr egyesület tevékenységében közreműködni, vagy
c) a polgárőr egyesület jelzésére, ha az ifjú polgárőr egyesületi tagsága megszűnt.
(3) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja
a) a 3. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladat ellátásától vagy a polgárőri szolgálat ellátásától való eltiltás időtartamára, ha a polgárőrrel szemben az Országos Polgárőr Szövetség etikai bizottsága a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazta, valamint
b) a szabálysértési vagy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha a polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és a polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta.
(3a)44 Az Országos Polgárőr Szövetség az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül bevonja a szabálysértési vagy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha az ifjú polgárőrrel szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult és az ifjú polgárőr igazolvány bevonását az eljáró hatóság előzetesen indokoltnak tartotta.
(4)45 A polgárőr, illetve az ifjú polgárőr köteles a polgárőr egyesületnek haladéktalanul jelezni, ha vele szemben szabálysértési vagy büntetőeljárás indult. A polgárőr egyesület e tényről haladéktalanul tájékoztatja az Országos Polgárőr Szövetséget, amely beszerzi az eljáró hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eljárás jogerős befejezéséig indokoltnak tartja-e a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványának bevonását.
(5)46 Az Országos Polgárőr Szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a visszavont polgárőr igazolványok, illetve az ifjú polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját, valamint a polgárőr egyesület működési területének megjelölését, amelynek tagja a polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány birtokosa.
13. § (1)47 Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr igazolványok, illetve az ifjú polgárőr igazolványok kibocsátásával és visszavonásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet, amely
a) a polgárőr vagy az ifjú polgárőr természetes személyazonosító adatait és lakcímét, a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjában vagy a 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek igazolásához szükséges iratokat,
b) a kiadott polgárőr igazolványok vagy ifjú polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját, továbbá
c) a visszavont polgárőr igazolványokra vagy ifjú polgárőr igazolványokra, valamint a visszavonás jogalapjára és időtartamára vonatkozó adatokat
tartalmazza.
(1a)48 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) Az Országos Polgárőr Szövetség a 26. §-ban meghatározott rendelkezések végrehajtásának elősegítése érdekében nyilvántartást vezet, amely a 26. § szerinti támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat tartalmazza.
(3)49 A polgárőr, illetve az ifjú polgárőr egyesületi tagságának megszűnése vagy a polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány visszavonása esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatokat 2 év elteltével kell törölni.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adat - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag statisztikai célú gyűjtésre továbbítható.
(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet
a) a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) az ügyészség törvényességi ellenőrzés lefolytatása, bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából,
f) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
g) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közbiztonság-védelmi feladatainak, valamint közrendvédelmi, határrendészeti feladatainak ellátása során az együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges, az e törvényben meghatározott rendelkezések vizsgálata céljából,
h) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint
i) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(6) Az adattovábbítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylés céljának igazolását és a jogalapot, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához szükséges adatokat.
7. A polgárőri szolgálatellátás szabályai
14. § (1) A polgárőr - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag egyesülete működési területén láthatja el tevékenységét.
(2) A polgárőr az egyesülete működési területén kívül is elláthatja tevékenységét, ha
a) a területileg illetékes polgárőr egyesülettel közösen látja el tevékenységét,
b) arra a polgárőr egyesület a 6. § (1) bekezdésben meghatározott szervekkel együttműködési megállapodást kötött,
c)50 a polgárőr egyesületet, vagy a területi polgárőr szövetséget a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság felkéri a megye (főváros) közigazgatási területén való tevékenységellátásra,
d)51 a polgárőr egyesület az érintett önkormányzattal írásban erre irányuló együttműködési megállapodást kötött, vagy
e)52 a polgárőr egyesület a - 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat ellátására - közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással együttműködési megállapodást kötött.
(3) Amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv arról tájékoztatja a polgárőr egyesületet, hogy működési területén fokozott ellenőrzést hajt végre, ennek tartama alatt a polgárőr egyesület saját feladatainak ellátását köteles bejelenteni és a fokozott ellenőrzést elrendelő rendőri szerv utasításainak megfelelően eljárni.
15. § (1) A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt - az e törvényben meghatározottak kivételével - nem alkalmazhat, valamint köteles az eljárása által érintett személyek emberi méltóságát és alapvető jogait tiszteletben tartani.
(2) A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során - a 3. § (2) bekezdés b), f) és h) pontjai kivételével - országosan egységes formaruhát (a továbbiakban: formaruha) visel. A formaruhán jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárőrség", valamint a polgárőr egyesület székhelyének megjelölését. A formaruha jellemzőit a rendészetért felelős miniszter állapítja meg.
(3) A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat.
(4)53 A polgárőri szolgálat ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani polgárőr igazolványát. Ha a polgárőr közterületen vagy közforgalmú személyszállítási eszközön lát el polgárőri szolgálatot, illetve az erdő területén lovas járőrszolgálatot teljesít, ennek tartama alatt polgárőri igazolványát köteles a formaruhán jól látható helyen, az egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitűzve viselni.
(5) A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során - a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz kivételével - nem tarthat magánál a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben meghatározott közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.
(6) A polgárőr egyesület polgárőri szolgálat ellátása érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára.
(7)54 A 3. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kiegészítő feladata ellátása során a polgárőr köteles magánál tartani a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás által kiállított igazolást.
16. § (1)55 A polgárőr - ide nem értve az ifjú polgárőrt - a polgárőri szolgálat ellátása során a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag-tartalmú és töltőanyag tömegű vegyi eszközt tarthat magánál, amelyet kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat. A használata esetén kerülni kell a sérülés okozását.
(2) A polgárőr a vegyi eszköz használata nyomán megsérült személynek köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
(3) A vegyi eszközt az Országos Polgárőr Szövetség - térítés ellenében - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervétől igényelheti az együttműködési megállapodás alapján.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárásrend nélkül beszerzett vegyi eszköz birtoklására és a polgárőri tevékenység során történő felhasználására a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó általános szabályok az irányadók.
17. § (1) A polgárőr egyesület gépjárművén a fényvisszaverődést segítő eszközökön és anyagokon kívül jelzésként kizárólag a „polgárőrség" felirat, a polgárőr egyesület székhelyének megjelölése, az Országos Polgárőr Szövetség és a település címere helyezhető el. A polgárőr szervezet gépjárműve nem lehet valamely rendvédelmi szerv vagy más hatóság gépjárművéhez való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas.
(2) A polgárőri szolgálat ellátása során a gépjárművön figyelmeztető jelzést adó készülék - jogszabályban meghatározottak szerint - működtethető.
(3) A közterületi járőrszolgálat gépjárművel történő ellátása során a polgárőr köteles a gépjármű menetlevelének olyan módon történő vezetésére, amelyből egyértelműen megállapítható a polgárőri szolgálat útvonala, időtartama, valamint a figyelmeztető jelzést adó készülék működtetésének oka, helyszíne és időtartama.
18. § (1) A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni és a bűncselekmény, valamint a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt visszatartani.
(2) A polgárőr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
19. § (1) A közterületi járőrszolgálat során a közterületen és nyilvános helyen a bűncselekmények, a szabálysértések, valamint a közrendet és a közbiztonságot sértő cselekmények észlelése és megakadályozása céljából a polgárőr meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon bűnmegelőzési tevékenységet folytat, megelőzi az egyéb jogellenes cselekményeket, valamint végzi a jogsértések 18. § szerinti megszakítását és a tetten ért személyek visszatartását.
(2) A figyelőszolgálatra beosztottak feladata, hogy a megfigyeléssel érintett területen a közrendet, közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket megelőzzék és megszakítsák, továbbá a rend fenntartása érdekében segítséget nyújtsanak a közösségi rendezvények rendezőinek.
20. § (1) A polgárőr a közúti közlekedési balesetek, valamint a kiemelt rendezvények, katasztrófa sújtotta területek helyszínén, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, más rendvédelmi szervek és az önkormányzat felkérésére a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a jelzőőri tevékenységet a rendőr megérkezéséig önállóan, azt követően az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv felkérésére és utasításainak megfelelően végezheti.
(2) A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
(3) A polgárőr - a bölcsőde, az óvoda, valamint az általános és középiskola fenntartójának értesítése mellett - a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodása alapján jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében a bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben foglalt célból a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját jól látható és hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőri tevékenységet végzőnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
(5) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, „Egyéb veszély" jelzőtáblát - jelzőőrre utaló kiegészítő táblával - kell elhelyezni
a) lakott területen kívül minden esetben,
b) lakott területen akkor, ha a jelzőőr és jelzése folyamatosan és jól láthatóan nem észlelhető.
(6) A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során láthatósági mellénnyel kiegészített formaruhát visel. A láthatósági mellényen jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárőrség" megjelölést.
21. § (1) A polgárőr - az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján - közreműködhet körözött személyek, gépjárművek és más tárgyak felkutatásában, azonosításában, valamint holttestek személyazonosságának megállapításában. Ha a polgárőr olyan személyről, gépjárműről vagy más tárgyról szerez tudomást, akivel vagy amellyel kapcsolatban körözést rendeltek el, köteles erről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet haladéktalanul értesíteni.
(2) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az adatot igénylő polgárőr egyesület részére az Országos Polgárőr Szövetségen keresztül biztosítja a körözött személyek, gépjárművek vagy egyéb tárgyak, valamint az azonosítandó holttestek aktuális listájának elektronikus elérhetőségét.
22. § (1) A polgárőr - az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követően - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban: üzemeltető) által közterületen közbiztonsági, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök által rögzített képek megfigyelésében közreműködhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közreműködés kizárólag a képfelvevő által továbbított képek megfigyelését jelenti.
(3) A polgárőr az (1) bekezdés szerinti közreműködés során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot.
(4) A polgárőr a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat az üzemeltető által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától óvja meg.
(5) A rögzített képfelvételt a polgárőr köteles a Rendőrségről szóló törvényben és a közterület-felügyeletről szóló törvényben foglalt felhasználási célból a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezése helyét, napját és pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és azonosítószámát.
(6) A polgárőr a képfelvevő eszköz kezelése során az (5) bekezdésben meghatározott feladat ellátása céljából a képfelvételen szereplő személyre vagy járműre vonatkozóan tudomására jutott adatokat, információkat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel, a személy- és lakcím, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok lekérdezésére nem jogosult.
(7) A polgárőr e feladatkörébe tartozó, a szabálysértési és a közigazgatási hatósági eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére külön törvények rendelkezései az irányadók.
23. § Június 27-e országos polgárőrnap.
IV. Fejezet
A PANASZ
24. § (1) A polgárőri szolgálat ellátásával összefüggő szolgálati és etikai szabályszegés esetén panasznak van helye.
(2) Etikai szabályszegést követ el az a polgárőr, aki
a) az etikai szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít,
b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet oly módon gyakorolja, amely alkalmas arra, hogy a polgárőrség jó hírnevét sértse,
c) a polgárőr a 11. § (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatában valótlan feltételek fennállását állította, vagy
d) a 11. § (8) bekezdés és 12. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
(3) Szolgálati szabályszegést követ el az a polgárőr, aki a szolgálati szabályzat előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, azonban magatartásával nem valósít meg szabálysértést, vagy bűncselekményt.
(4) A panaszról etikai eljárás keretében az Országos Polgárőr Szövetség etikai bizottsága dönt. Az etikai eljárás lefolytatásának nem akadálya, ha ugyanabban az ügyben állami szervek is eljárást folytatnak.
(5) Etikai eljárás indítását az Országos Polgárőr Szövetségnél bárki kezdeményezheti, valamint az Országos Polgárőr Szövetség hivatalból is megindíthatja.
(6) Az etikai eljárás megindítására csak szolgálati vagy etikai szabályszegés gyanúja esetén kerülhet sor. Nem indítható etikai eljárás, ha azt az Országos Polgárőr Szövetség a szolgálati vagy etikai szabályszegés tudomására jutásától számított 3 hónapon, vagy a cselekmény elkövetésétől számított 1 éven belül nem indította meg.
(7) Az eljárás alá vont polgárőr az eljárás során képviselőt vehet igénybe, a bizonyítékokat megismerheti, nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet, a tanúkhoz és a szakértőkhöz kérdést intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, az eljárási cselekményeknél jelen lehet.
(8) Az etikai bizottság által kitűzött tárgyalásra az eljárás alá vont polgárőrt meg kell idézni és egyben tájékoztatni kell a távolmaradás következményeiről.
(9) Az etikai bizottság tagjaként az eljárásban és a döntéshozatalban nem vehet részt az eljárás alá vont polgárőr hozzátartozója és az, aki az eljárásban mint tanú, szakértő vagy tolmács vesz részt, valamint akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. Az etikai bizottság tagja a kizárási ok fennállását köteles haladéktalanul bejelenteni. Ezt követően az eljárásban nem vehet részt.
(10) Az Országos Polgárőr Szövetség bármely tagja bejelenthet olyan okot, amely az etikai bizottság tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi. A bejelentés alapján a kizárás kérdésében az etikai bizottság dönt, a bizottság döntéséig a kizárási okkal érintett személy az eljárásban részt vehet, kivéve a kizárásáról való döntés meghozatalát.
(11) Az etikai bizottság az eljárás során írásbeli, indokolással ellátott határozatot hoz, amelyet a meghozataltól számított 3 napon belül az eljárás alá vont polgárőr és a panaszt tevő részére megküld, a határozattal érintett más személy részére pedig kérésére megküldhet.
(12) Az etikai bizottság tagjai eljárásuk során nem utasíthatók és döntéseikkel kapcsolatban nem vonhatók felelősségre.
25. § (1) A polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése esetében alkalmazható intézkedések:
a) írásbeli figyelmeztetés,
b)56 a 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladat ellátásától való - legfeljebb 1 évig terjedő - eltiltás,
c)57 a polgárőri szolgálat ellátásától való - legfeljebb 1 évig terjedő - eltiltás, vagy
d)58 a polgárőr egyesületben való tagság megszüntetésére vonatkozó javaslattétel a polgárőr egyesület részére.
(2) Az Országos Polgárőr Szövetség
a) etikai szabályait, az etikai szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat,
b) szolgálati szabályait, a szolgálati szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait a szolgálati szabályzat
rögzíti.
(3) Az etikai bizottság által lefolytatott eljárásban hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a panaszt tevő, az etikai eljárás alá vont polgárőr, valamint más, a határozattal érintett személy - az egyesületek által hozott döntésekre irányadó szabályok szerint - bírósághoz fordulhat.
V. Fejezet
A POLGÁRŐR SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
26. § (1) A központi költségvetés a polgárőri tevékenységet - az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint - az Országos Polgárőr Szövetségen keresztül az alábbi formában támogatja:
a) az Országos Polgárőr Szövetségnek az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatást nyújt,
b) megtéríti a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök formaruhával történő ellátásának költségeit vagy azt természetben biztosítja, és
c) megtéríti a polgárőri szolgálatot ellátó polgárőrök fényvisszaverő mellénnyel történő ellátásának költségeit vagy azt természetben biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott támogatás keretében a formaruhának, valamint a fényvisszaverő mellénynek a polgárőr részére történő juttatását a központi költségvetés egyszeri alkalommal, valamint az új tagnak a polgárőr egyesületbe való belépését követően biztosítja.
(3) A polgárőr szervezetek a részükre biztosított eszközöket - a rendeltetésüknek és céljuknak megfelelően - kizárólag az e törvényben meghatározott feladataik ellátásához használhatják.
(4) Az állami, önkormányzati szervek - különösen az önkormányzatok, a rendvédelmi szervek, valamint a közlekedési, a környezet- és természetvédelmi hatóságok - a polgárőr szervezetek működését és tevékenységét lehetőség szerint anyagi források biztosításával, technikai és egyéb eszközök átadásával, feleslegessé vált vagyontárgy ingyenes átruházásával vagy más módon támogathatják.
(5)59 Az Országos Polgárőr Szövetség, a területi polgárőr szövetség, a polgárőr egyesület, valamint a polgárőr saját költségén is gondoskodhat a formaruha beszerzéséről azzal, hogy ebben az esetben a központi költségvetés (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettsége nem áll fenn.
VI. Fejezet
AZ ÜGYÉSZ ÉS A BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI
27. § (1) A polgárőr szervezetek működésének törvényességét az ügyész - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzi.
(2) Ha a 3. § (1) bekezdésében meghatározott polgárőr tevékenységet nem polgárőr szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet végzi, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordul. A bíróság a kereset alapján a civil szervezetet eltiltja további tevékenységétől.
(3) Ha a polgárőri szolgálat végzéséhez szükséges együttműködési megállapodás megszűnik, vagy a polgárőr egyesületnek az Országos Polgárőr Szövetségben megszűnik a tagsága, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a kereset alapján a polgárőr egyesületet - új együttműködési megállapodás megkötéséig, valamint az Országos Polgárőr Szövetség tagjai közé való újbóli felvételig - eltiltja további tevékenységétől.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
8. Felhatalmazó rendelkezések
28. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés rendőrségi feladatait,60
b) a polgárőrök által alkalmazható vegyi eszköz igénylésének rendjét, a térítés módját, a vegyi eszköz átvételének, valamint visszavételének szabályait,61
c) a polgárőrök formaruhával történő ellátásának szabályait,62
d) a polgárőr igazolvány formátumát,63
e) a formaruha és a fényvisszaverő mellény jellemzőit,64
f)65 az ifjú polgárőr igazolvány formátumát,
g) - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatás elosztásának a részletes szabályait.66
9. Hatályba léptető rendelkezések
29. § Ez a törvény 2012. február 1-jén lép hatályba.
10. Átmeneti rendelkezések
30. § (1) A bejegyzett és működő polgárőr szervezet legfőbb szervének e törvény hatálybalépése évében megtartott első ülésén köteles alapszabályát - e törvénynek megfelelően - módosítani és azt a bíróság részére megküldeni.
(2) A bejegyzett és működő polgárőr szervezetek 2012. december 31-ig kötelesek az e törvényben foglaltaknak megfelelni.
(3)67 A 26. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ruházat vagy annak fedezete a központi költségvetésben - az e törvénynek megfelelően átalakult, e törvény szerint működő polgárőr egyesületek tagja vonatkozásában - 2013. január 1-jét követően biztosítható. Az új formaruhák biztosításáig az e törvény hatálybalépését megelőzően használt formaruhák tovább használhatók, amennyiben megfelelnek a 15. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(4)68 Az Országos Polgárőr Szövetség az e törvény szerint működő polgárőr egyesületek tagjainak a polgárőr igazolványokat 2013. december 31-éig köteles kiadni. Az új polgárőr igazolványok kiadásáig az e törvény hatálybalépését megelőzően, az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott polgárőr igazolványok tovább használhatók.
(5) Az Országos Polgárőr Szövetség, mint köztestület a Fővárosi Bíróság által, a 3664/2011. megyei nyilvántartási számon és 5603/1991. országos nyilvántartásbeli azonosító számon nyilvántartott Országos Polgárőr Szövetség általános jogutódjaként alakul meg. Az Országos Polgárőr Szövetség a törvény hatálybalépését követő 60. napon belül köteles az alapító közgyűlését összehívni, amelyen meg kell állapítani az alapszabályt, valamint ügyintéző-képviselő szervet (elnökséget) és ellenőrző szervet kell választani.
(6) A köztestületté átalakult Országos Polgárőr Szövetséget a Fővárosi Törvényszék, mint társadalmi szervezetet nyilvántartásából törli.
31. §69 A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosításáról szóló 2015. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, valamint a 32. § (1) bekezdésében meghatározott területi polgárőr szövetségben tagsággal nem rendelkező polgárőr egyesületek 2015. július 1-jéig kötelesek a 32. § (1) bekezdésben meghatározott területi polgárőr szövetségbe történő felvételüket kérni.
32. §70 (1) A Módtv. hatálybalépésekor egyazon megye (főváros) területén található székhellyel működő legnagyobb taglétszámmal rendelkező területi polgárőr szövetségnek a Módtv. hatálybalépését követő 60. napig kell kérnie a 7. § (2) bekezdése szerinti felvételét az Országos Polgárőr Szövetségbe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet előterjesztő területi polgárőr szövetség Országos Polgárőr Szövetségbe történő felvétele nem tagadható meg, ha megalakulása és működése a kérelem előterjesztésének időpontjában megfelel az e törvényben, valamint az irányadó jogszabályokban előírt követelményeknek.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott területi polgárőr szövetséghez nem csatlakoznak az egyazon megye (főváros) területén található területi polgárőr szövetségek, 2015. július 1-jével az e törvény szerinti tevékenységet nem folytathatják, területi polgárőr szövetségként nem működhetnek.
11-12.71
1 Kihirdetve: 2011. XII. 5.
2 Megállapította: 2013. évi XCIV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.
3 Módosította: 2013. évi XCIV. törvény 11. § (3).
4 Módosította: 2013. évi XCIV. törvény 10. § a).
5 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
6 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 1. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
7 Megállapította: 2013. évi CXXVIII. törvény 26. §. Hatályos: 2013. VII. 20-tól.
8 Beiktatta: 2013. évi XCIV. törvény 7. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.
9 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.
10 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.
11 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.
12 Módosította: 2012. évi CXX. törvény 38. § (4), 2013. évi XCIV. törvény 10. § b).
13 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 2. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
14 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
15 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
16 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
17 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (3). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
18 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § a).
19 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § a).
20 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (4). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
21 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (4). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
22 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (4). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
23 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 3. § (4). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
24 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § b).
25 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § a).
26 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXX. törvény 42. § 6. a). Hatálytalan: 2012. VII. 31-től.
27 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § c).
28 Megállapította: 2014. évi XIV. törvény 95. §. Hatályos: az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napjától, 2014. V. 6-tól. Lásd: 157/2014. (IV. 18.) KE határozat.
29 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (5). Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § d).
30 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § e).
31 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
32 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
33 Beiktatta: 2013. évi XCIV. törvény 8. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.
34 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § f).
35 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
36 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
37 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § g).
38 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 5. § (3). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
39 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 5. § (4). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
40 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § h).
41 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 5. § (5). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
42 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § i).
43 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 6. § (1). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
44 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 6. § (2). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
45 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 6. § (3). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
46 Módosította: 2015. évi LVIII. törvény 13. § j).
47 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 7. § (1). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
48 Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 84. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
49 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
50 Módosította: 2013. évi XCIV. törvény 10. § c), 2015. évi LVIII. törvény 13. § k).
51 Módosította: 2013. évi XCIV. törvény 10. § d).
52 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (6). Hatályos: 2013. I. 1-től.
53 Megállapította: 2013. évi XCIV. törvény 9. §. Hatályos: 2013. VI. 21-től.
54 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (8). Hatályos: 2013. I. 1-től.
55 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 8. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
56 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 9. § (1). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
57 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 9. § (1). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
58 Beiktatta: 2015. évi LVIII. törvény 9. § (2). Hatályos: 2015. VI. 21-től.
59 Beiktatta: 2012. évi CXX. törvény 38. § (9). Hatályos: 2013. I. 1-től.
60 Lásd: 9/2012. (III. 12.) BM rendelet.
61 Lásd 8/2012. (III. 9.) BM rendelet.
62 Lásd: 62/2013. (XI. 28.) BM rendelet.
63 Lásd: 15/2012. (IV. 3.) BM rendelet 6. §, 1. melléklet.
64 Lásd: 62/2013. (XI. 28.) BM rendelet.
65 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 10. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
66 Lásd: 15/2012. (IV. 3.) BM rendelet.
67 Megállapította: 2012. évi CXX. törvény 38. § (10). Hatályos: 2013. I. 1-től.
68 Módosítva: 2013. évi XCIV. törvény 10. § e) alapján.
69 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 11. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
70 Megállapította: 2015. évi LVIII. törvény 12. §. Hatályos: 2015. VI. 21-től.
71 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. II. 2-től.
AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
Amelyet az egyesület tagjai a 2015. január 24. napján megtartott közgyűlésén fogadtak el az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cet.) és a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény ( a továbbiakban: Ptv.), valamint a 2014. 03.15. új Ptk. szabályai szerint.
A polgárőr egyesület a közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára cselekvési lehetőséget nyújtó civil szervezet, amely önkéntes társadalmi szerveződésű a rendőrséggel, az önkormányzattal a rendészeti szervekkel együttműködve fejti ki tevékenységét.
A Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért Polgárőr Egyesület politikai tevékenységet nem folytathat működése a politikai pártoktól független, politikai pártok támogatást nem fogadhat el és azoknak anyagi és egyéb támogatást sem nyújt.
I. Általános rendelkezések
1. A szervezet teljes neve: Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért
2. Székhelye: 4225 Debrecen, Tokaji u 19/A
3. Működési területe: a székhelyként megjelölt településnek és az azzal közvetlenül határos település földrajzi területe.
4. Alapításának éve: 2010.
5. Az egyesület jogállása: A polgárőr egyesület jogi személy, közhasznú szervezet, éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Munkáját a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi.
Az Egyesület a Ptv. preambulumában meghatározott közfeladatokhoz (a közbiztonság és közrend fenntartása állami feladatához) kapcsolódóan – az Ectv. 34. § (1)bekezdésben foglaltaknak megfelelően – közhasznú tevékenységeként folytatja a Ptv. 7 § (5) bekezdésében rögzített feladatainak teljesítését, nevezetesen
a) képviseli tagjai közös érdekeit a területi állami szervek, a helyi és megyei önkormányzatok, valamint más civil szervezetek előtt,
b) összehangolja tagjai tevékenységét,
c) együttműködik a működési területén illetékes állami szervekkel, helyi-, megyei önkormányzatokkal, valamint a megyei rendőr-főkapitánysággal, a polgárőri szolgálat ellátása feltételeinek fejlesztése érdekében.
Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
II. Az Egyesület céljai és feladatai
1. Az Egyesület célja: A Debrecen közigazgatási területe és annak közvetlen vonzáskörzete közbiztonságának és közrendjének a fenntartásában, a bűnmegelőzésben való közreműködés, a települést és annak lakosságát érintő katasztrófák elleni védekezés és helyreállítás, baleset megelőzési és áldozatvédelmi tevékenységben, a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában való részvétel biztosítása.
2. Az Egyesület alapfeladatként:
A helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.
3. Az Egyesület alapfeladatán túl, kiegészítő feladatként, önkéntesen közreműködik:
A helyi természet és környezetvédelem:
A katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában.
( 2011. évi CXXVIII.tv.2 § (1)
A közterület tisztántartásával és lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok
(2011.évi CLXXXIX.tv.13§ 11.19) (1991. évi XX tv.21.§ )
A bűn-, baleset-megelőzési, közbiztonság javítására irányuló tevékenység az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében.
(1994. évi XXXIV.tv.2.§(2)c)
Helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok.
(2011. évi CLXXXIX.tv.17.§(1)
Gyermek és ifjúságvédelem: gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása (1997.évi XXXI.tv.17§ (1)
Hátrányos helyzetűek segítése (hajléktalanok) (2011.évi CLXXXIX.tv.13§(1)10
Az otthonában élő fogyatékos, idős személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében az állami és önkormányzati vagyon megóvásában.
(1997.évi XXXI. tv. 17§(1)
A helyi közrend és közlekedésbiztonság:
a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében, a rendezvények helyszínének biztosításában,
(2011. CLXXXIX. tv. 17 § (1).
A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában, a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.
(1994. évi XXXIV. tb. 2 §(2)c)
Kulturális tevékenység: Támogatja a helyi lakosság önszerveződő közösségét, önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében, a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben, valamint rendezvények helyszíneinek biztosításában (1991.évi XX tv.121§ a)b),
(2011.évi CLXXXIX.tv.6 § a)b).
Városi szintű sport és szabadidő sport biztosítása az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlásának biztosítása, sport, ifjúsági ügyek.
(2011. évi CLXXXIX.tv.13.§ (1) 25.
Egészség megőrzés: véradás szervezése (1997.éci CLIV.tv. 225 § (1)b)
A működési területen található vasúti közlekedés és vasúti objektumok ellenőrzésében, e feladatra külön vasutas tagozat alapításában.
4. Az Egyesület a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével.
5. Az Egyesület együttműködési területei:
Az Egyesület tevékenysége során együttműködik:
- az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel,
- a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel.
A polgárőr egyesület az alapfeladatokat akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha
a) a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli
együttműködési megállapodást kötött, valamint
b) az Országos Polgárőr Szövetség tagja.
Az Egyesület munkája során együttműködhet:
egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal, önkéntes tűzoltó
egyesületekkel,
az állami és önkormányzati szervekkel,
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, valamint a hivatásos vadászokkal.
Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
III. Az egyesület tagsága
1. Az egyesület rendes tagjai:
Az egyesület rendes tagja lehet az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű természetes személy, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását, és magára nézve kötelezőnek ismeri el az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzatot.
A tagfelvétel iránti kérelmet az egyesület elnökségéhez kell eljuttatni.
A tagfelvételről az elnökség a legközelebbi ülésén nyílt szavazással dönt.
A tagfelvétel előtt a polgárőri tevékenységet ellátó tagjelöltnek sikeres polgárőr alapismereti vizsgát kell tenni.
A rendes tag tagsági viszonya megszűnik:
az egyesületi tag kilépésével,
a tag halálával,
a tag egyesületből való kizárásával,
a cselekvőképesség elvesztésével,
ha a polgárőr tagot büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták,
az egyesület megszűnésével
Ptk.3:71.§ (1) bek. c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzése.
Ptk. 3:70. § [A tag kizárása]
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
Az elnökség kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a rendes tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegi, továbbá, ha a rendes tag hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével.
A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a rendes tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárt rendes tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A rendes tag – a kilépésének az elnökséghez benyújtott írásbeli bejelentésével – a tagsági viszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a rendes tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
Az egyesület rendes tagjának jogai :
részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, közgyűlésén, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban, indítványt tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására, felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni, minden rendes tag választhat, illetve választható az egyesület szerveibe, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira, a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével közgyűlés összehívását kezdeményezheti, az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat.
Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:
3:66. § (1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
Az egyesület rendes tagja köteles az egyesület alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az egyesület munkájában, nem veszélyeztetheti az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását.
Az egyesület rendes tagja köteles az éves tagdíjat megfizetni a tárgyévi rendes Közgyűlést követő hónap utolsó napjáig.
2. Az egyesület pártoló tagja lehet:
Az a természetes vagy jogi személy illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag polgárőr tevékenységet nem láthat el.
A pártoló tag belépési nyilatkozatát az elnökséghez juttatja el és az elnökség a legközelebbi ülésén egyhangú nyílt szavazással dönt a felvételről.
A pártoló tagsági viszony megszűnik:
a pártoló tag kilépésével,
a tag halálával, a nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével
a pártoló tag egyesületből való kizárásával,
az egyesület megszűnésével
Az elnökség kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a pártoló tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegi. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A pártoló tag – a kilépésének az elnökséghez benyújtott írásbeli bejelentésével – a tagsági viszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti.
A pártoló tag jogai:
részt vehet az egyesület rendezvényein,
javaslattételi joga van,
felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni, az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, azonban nem szavazhat és tisztségre nem választható az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt - érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat.
A pártoló tag kötelezettségei:
Az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással való részvétel,
az egyesület alapszabályának betartása
az egyesület jó hírnevének megőrzése
nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását.
3. Tiszteletbeli tagja lehet az egyesületnek
az a természetes személy, akit az egyesület érdekében kifejtett tevékenysége illetve közéleti szereplése alapján az elnökség javaslata alapján az egyesület tagjai választanak meg e tagságra. A tiszteletbeli tagság a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozatával jön létre.
A tiszteletbeli tag jogai:
részt vehet a közgyűlés ülésein, ahol tanácskozási és javaslattételi joga van, nem választhat és nem választható. A tiszteletbeli tag nem végezhet polgárőr tevékenységet.
az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt - érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat.
A tiszteletbeli tag kötelezettségei:
az alapszabály betartása, az egyesület hírnevének öregbítése,
nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását.
Az egyesület tiszteletbeli tagjának tagsági viszonya megszűnik:
a tag halálával,
az egyesület megszűnésével,
a kilépéssel,
a tag kizárásával,
Az elnökség kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tiszteletbeli tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegi. A kizárt tiszteletbeli tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A tiszteletbeli tag – a kilépésének az elnökséghez benyújtott írásbeli bejelentésével – a tagsági viszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti.
IV. Az egyesület szervezeti felépítése
Az egyesület szervei: a közgyűlés, az elnökség és a felügyelő bizottság.
Elnökség tagjai:
Molnár Miklós elnök,
Dolycsák Ferenc elnökhelyettes,
Pásztor Ferencné titkár.
Felügyelő Bizottság tagjai:
Horváth Lajos FEB elnök,
Antal Tamás FEB tag,
Márton József FEB tag.
1. A közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
A közgyűlést az elnök hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére legalább 8 nappal a közgyűlés időpontja előtt meghívót kell küldeni ajánlott levélben postai úton vagy személyesen kell átadni a meghívót (az átvétel időpontjának írásbeli rögzítése mellett).
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van.
Ptk.3:18.§ (1)bekezdés: A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag valamely ügyben nem zavarhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.( Ptk. 3:18.§ (2) bekezdés).
Ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.
A közgyűlést össze kell hívni, ha:
a tagok legalább 1/3-a a napirendi pontok, a cél és az ok megjelölésével írásban kezdeményezi, a bíróság elrendeli.
A tagok legalább 1/3-a által aláírt, a közgyűlés összehívására vonatkozó és a felvenni kívánt napirendi pontokat, a célt és az okot tartalmazó, az elnökségnek megküldött írásbeli kérelemre az elnök a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést.
A közgyűlést szükség szerint az egyesület elnöke hívja össze.
Ptk.3:81. § [A közgyűlés összehívása]
(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat
esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Ptk.3:78. § [Elnökség]
(2) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
3:17. § [A döntéshozó szerv ülésének összehívása]
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) a jogi személy nevét és székhelyét;
(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
(6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A meg nem hirdetett napirendben csak akkor hozható határozat, ha minden részvételre jogosult jelen van és a napirendben nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Ellenkező esetben csak az ismételten szabályszerűen összehívott közgyűlésen lehet megtárgyalni. Az alapszabálynak a közgyűlés határozathozatalára vonatkozó rendelkezései ennek megfelelően módosítandók, kiegészítendőek.
A közgyűlésen valamennyi rendes tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
19. § [Határozathozatal]
(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi
személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
3:74. § [A közgyűlés hatásköre]
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának
elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
-az éves tagdíj mértékének megállapítása,
-a közhasznúsági melléklet elfogadása
-tiszteletbeli tag felvétele
3:71. § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése]
(1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni
d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait;
A közgyűlés üléseit az elnök vezeti.
Az Egyesület éves beszámolóját a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hagyja jóvá.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés elnöke és két, a közgyűlés által megválasztott szavazásra jogosult tag hitelesít, és a jegyzőkönyv-vezető aláír.
A közgyűlést az egyesület elnöke akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze.
Amennyiben az arra jogosultak mindegyike tartósan akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 napon túl a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult a közgyűlést összehívni.
A közgyűlés nyilvános.
A közgyűlési határozatokat a titkár köteles az érintettekkel 8 napon belül igazolható módon közölni.
Az egyesület a közgyűlési határozatokról köteles nyilvántartást vezetni – Határozatok Tára – amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható.
A közgyűlés határozatait az egyesület a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.
Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. A betekintési szándékot a titkárnál kell bejelenteni, és ő a bejelentéstől számított nyolc napon belül az egyesület székhelyén köteles biztosítani az iratbetekintést.
Az egyesület működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel biztosítja.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza
a megjelent és szavazati joggal rendelkező egyesületi tagok számát, a határozatképesség vagy a határozatképtelenség megállapítását,
a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását, az, elfogadott határozatok pontos szövegét, valamint
a leadott szavazatok számát „igen", „nem" és „tartózkodás" szerint,
az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével,
a megtárgyalt dokumentumok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyv-vezető írja alá, illetve a két megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő kézjegyével hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bárki betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot kérhet.
2. Az Egyesület Elnöksége
Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Tagjai a közgyűlés által négy évre megválasztott elnök, az elnökhelyettes, a titkár.
3:22. § A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
(1)bek. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
(4)bek. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
(6)bek. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
3:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése]
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel
bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
(4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
3:80. § [Az ügyvezetés feladatai]
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó
ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és
befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések
meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei
megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek
értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak
meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos
kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori
vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt
intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,
a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az elnökség évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az elnökségi tagok bármelyikének kérésére az elnök köteles a kérelem beérkezésétől számított hét napon belül az elnökség ülést írásban összehívni.
Az elnökségi ülést az elnök hívja össze a napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval, amelyet a tagoknak az ülést megelőzően hét nappal postai úton vagy személyes átvétellel kell kézbesíteni.
Az elnökség ülései nyilvánosak, az ülés határozatképes, ha tagjainak többsége azaz legalább három fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyhangúan hozza.
Az elnökségi határozatokat a titkár köteles az érintettekkel 8 napon belül, igazolható módon közölni.
Az egyesület az elnökségi határozatokról köteles nyilvántartást vezetni- Határozatok Tára – amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható.
Az elnökség határozatait az egyesület a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.
Az elnökségi tagot vissza lehet hívni, ha az alapszabályban foglalt kötelezettségét nem teljesíti. A visszahívást bármelyik tag kezdeményezheti az elnökséghez benyújtott indítványában, az indítvány beérkezésétől számított 30 napon belül az elnök köteles a közgyűlést összehívni, az elnök érintettsége esetén az elnökhelyettes köteles a közgyűlés összehívásáról gondoskodni. Ha pedig mindketten érintettek, akkor az indítványozó tag is összehívhatja a közgyűlést. A visszahívás tárgyában a közgyűlés határoz, de előtte köteles meghallgatni az elnökségi tagot és biztosítani számára a védekezés előterjesztésének lehetőségét.
Az elnökség ülésein meghívottként vehet részt:
-a Felügyelő Bizottság elnöke,
-az Egyesület pénzügyeinek kezelésével megbízott külső személy (könyvelő),
-a helyi önkormányzat képviselője,
-a rendőrség, illetve a katasztrófavédelmi szervezet képviselője,
Az elnökség feladata és hatásköre:
-a tagfelvétel kérdésében történő döntés,
-tiszteletbeli tag felvételére való javaslat
-a tagok kizárásáról szóló elsőfokú határozat meghozatala,
-a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,
-a költségvetés és a beszámoló előkészítése,
-az elnök éves beszámolójának elfogadása,
-a közhasznúsági melléklet elkészítése
-a közgyűlés határozatainak végrehajtása
-együttműködési megállapodások jóváhagyása, felmondása,
-minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnök feladata és hatásköre:
-a közgyűlés és az elnökség összehívása,
-a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása,
-vezeti a közgyűlés és az elnökség üléseit,
-utalványozási jogot gyakorol(önállóan)
- a bankszámla feletti rendelkezési jog (önálló)
- önállóan képviseli az Egyesületet
-gyakorolja az egyesület munkavállalói feletti munkáltatói jogokat
-mindazok az ügyek, amelyeket az alapszabály az elnök hatáskörébe sorol.
Az elnökhelyettes feladata és hatásköre:
-az elnök akadályoztatása esetén képviseli az egyesületet
-az elnök akadályoztatása esetén összehívja a közgyűlést és az elnökség üléseit
-az elnök tanácsadójaként működik
-utalványozási jogot gyakorol(önállóan)
- a bankszámla feletti rendelkezési jog (önálló)
- önállóan képviseli az Egyesületet
A titkár feladat és hatásköre:
-az egyesület adminisztrációjának vezetése
-tagnyilvántartás vezetése
-az iratbetekintés biztosítása
-a közgyűlés és elnökségi határozatok érintettekkel való közlése
-tagdíjak beszedése
-éves beszámoló készítése
-utalványozási jogot gyakorol(önállóan)
- a bankszámla feletti rendelkezési jog (önálló)
- önállóan képviseli az Egyesületet
3. A Felügyelő Bizottság
Az egyesület a gazdálkodásának és működésének ellenőrzésére három tagú – egy elnökből és két tagból álló – Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg négy évre.
Ptk.3:26.§.(2)bek. A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól tájékoztatja az elnökséget, és évente beszámol a közgyűlésnek.
A Felügyelő Bizottság az elnökség tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a szervezet irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Legalább félévente ellenőrzi:
a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását,
az Egyesület vagyonával történő gazdálkodást, a határozatok végrehajtását,
az Alapszabály szerinti működést, amelynek tapasztalatairól jegyzőkönyvet készít.
A Felügyelő Bizottság elnöke jogosult:
az elnökség ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni, haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az elnökség vagy a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább hét nappal korábban a napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval hív össze. A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről alapos indok esetén a felügyelő bizottság elnöke dönt.
A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjai közül 2 fő jelen van, határozatait nyílt szavazással egyhangúan hozza.
A Felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:
(Ptk.3:22.(1) és (4)-(6) bekezdés, valamint Ptk. 3:26.§(2) bekezdés alapján
- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől
- A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja akivel szemben a vezető tisztség viselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
V. Az egyesület képviselete
Az egyesület valamennyi vezető tisztségviselője, Elnök, Elnökhelyettes, Titkár önálló képviseleti joggal rendelkezik és ezt a jogukat önállóan gyakorolják.
VI. Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai
1. Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet tagja - a tagdíj megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
2. Az egyesület bevételei:
a) tagdíj
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a
költségvetésből juttatott támogatás
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől
származó támogatás
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként
szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány
f) befektetési tevékenységből származó bevétel
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
3. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek
c) az egyesület szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
A szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.
4. Az adománygyűjtés szabályai:
Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével. Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a szervezet elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese által aláírt meghatalmazás alapján végezhető.
5. A tagdíj
A mindenkori éves tagdíj mértékét az egyesület rendes évi közgyűlése állapítja meg.
Az Egyesület rendes tagja köteles az éves tagdíjat megfizetni a tárgyévi rendes Közgyűlést követő hónap utolsó napjáig, egy összegben, készpénz vagy átutalás formájában.
VII. A közhasznú működés feltételei
Az Egyesület Magyarország Alaptörvénye 46. cikk rendelkezése és a rendőrségről szóló 1994.évi XXXIV. törvény, valamint a 2011. évi CLXV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti körben az alapszabály II. fejezete szerinti alapfeladatokat közhasznú feladatként végzi.
Az Egyesület a 2011. évi CLXV. törvény 3 § (2) bekezdése szerinti kiegészítő feladatait is az egyesület közhasznú feladatként végzi.
1./ Az Egyesület mind közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, mivel az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete által meghozott adatai alapján a szervezet szolgáltatásai, a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin és önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhető a nyújtott szolgáltatás. Ezekről a nyújtott szolgáltatásokról a polgárőr egyesület honlapján, illetőleg székhelyén a nyújtott szolgáltatások jegyzékéről külön tájékoztatást ad. Ezeket a szolgáltatásokat bárki megismerheti.
Az Egyesület a működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való kifüggesztéssel gondoskodik.
2./ Az egyesület alapszabálya tartalmazza a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeket.
a./ Az alapszabály felsorolja azokat a közhasznú alaptevékenységeket és kiegészítő tevékenységeket, amelyek a fentiek szerinti közfeladatok végzését határozza meg és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból
b./ Gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység céljainak megvalósítása érdekében a közhasznú célokat nem veszélyeztetve végez.
c./ Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
d./ Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3./ Az egyesületet, mint közhasznú szervezetet külön jogszabály alapján adó- és illetékmentesség illeti meg.
A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok:
1./ Az egyesület mint közhasznú szervezet biztosítja, hogy az egyesület közgyűlésének és elnökségének ülései nyilvánosak, amely nyilvánosságot akként biztosítja, hogy a közgyűlést és elnökségi ülést megelőzően 15 nappal az egyesület székhelyén és honlapján az elnökség nyilvánosságra hozza a közgyűlés és elnökségi ülésének időpontját és helyét, valamint a közgyűlés és elnökségi ülés napirendjét.
2./A közgyűlés és elnökségi ülésekről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell az ülés határozatképességére külön jelenléti ív alapján a tagok megjelenésére szóló megállapítást, tartalmazni kell az elfogadott napirendet, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők megválasztására vonatkozó rendelkezést, a napirendekhez történő hozzászólást és a közgyűlés, illetőleg a elnökség által hozott határozat pontos szövegét és tartalmazni kell a szavazás
eredményét.
3./ A közgyűlés és elnökség által hozott határozatokat az érdekelteknek postai úton ajánlott levélben nyolc napon belül kézbesíteni kell és a hozott határozatokat nyilvánosságra kell hozni oly módon, hogy a határozatokat az egyesület székhelyén, illetőleg honlapján 15 napra ki kell függeszteni, illetőleg nyilvánosságra hozni, ugyancsak az éves beszámolót és annak közhasznú jelentés mellékletét is legalább 30 napra a székhelyen ki kell függeszteni, illetőleg a honlapon nyilvánosságra hozni.
4./ Az egyesület közgyűléséről, illetőleg elnökségi üléséről a nyilvánosságot csak személyi kérdések és adatvédelmi rendelkezések alapján lehet kizárni, egyébként a közgyűlés és az elnökségi ülés, valamint az ülésekről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
5./ Az egyesület mint közhasznú szervezet nyilvántartást vezet, amelyből a közgyűlés és az elnökség (elnökség) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetőleg a döntés támogatók és ellenzők számaránya lehetséges személye megállapítható.
E külön nyilvántartás a Határozatok Tára. Ezen Határozatok Tárának vezetéséről az elnök köteles gondoskodni.
6./ Az egyesület biztosítja, hogy a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, mégpedig oly módon, hogy az egyesület elnökével, vagy titkárával előre egyeztetett időpontban az egyesület székhelyén az irat betekintési igényét kérheti az iratokat megtekintheti, arról saját költségére másolatot is készíthet.
7./ Beszámolási szabályok. Az egyesület működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását követően az üzleti év utolsó napjával a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A mérleg utolsó napja december 31.
Az egyesület mint közhasznú szervezet könyvvezetését a kettős könyvvitel rendszerében végzi, beszámolójának tartalmazni kell a mérleget, az eredmény kimutatást, a kiegészítő mellékletet, mivel köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A közhasznúsági mellékletnek tartalmazni kell a szervezet által végzett közhasznú tevékenységet, ennek célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-ában meghatározott adatokat. Tartalmazni kell a vagyonfelhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét személyenként.
Az egyesületnek mint közhasznú szervezetnek az üzleti év lezárásával éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet kell készíteni az adott okiratot a következő év legkésőbb május 31-ig, ha honlappal rendelkezik a honlapján nyilvánosságra kell hozni és meg kell küldeni a bíróságnak, illetőleg az Országos Bírósági Hivatalnak. Az egyesületnek mint közhasznú szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie a 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartási és beszámolói adatai alapján állapít meg.
A közhasznúsági szervezet összeférhetetlenségi szabályai:
1./ A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2./ A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet a közhasznú szervezet tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, annak megszűnését megelőző 2 évben legalább 1 évig, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, mellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, melynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
A vezető tisztségviselő, illetőleg ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
3./ Az a./ és b./ pontban foglaltakon felül nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetőleg könyvvizsgálója az a személy, aki az elnökség elnöke, vagy tagja, illetőleg aki az egyesületben egyéb tisztséget tölt be, aki a közhasznú szervezettel munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, és ezen fenti személyek közeli hozzátartozója.
4./ Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti, ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az egyesület váltót, illetőleg más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági, vállalkozási tevékenység, fejlesztési eszköz, közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Befektetési tevékenységet csak Befektetési Szabályzat esetén végezhet. Ilyen szabályzatot a közgyűlésnek kell elfogadni a Felügyelő Bizottság véleményének kikérését követően.
Az egyesület 60 napon belül köteles kérni a bíróságtól a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. A közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni.
VIII. Az Egyesület megszűnése és átalakulása
A civil törvény 2014. március 15.-étől hatályba lépő új Ptk. szabályai a jogutód nélküli és a jogutóddal történő megszűnés jogintézményét is alakítják.
Az egyesület megszűnik, ha
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad)
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti
vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
A b)-e) pontokban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg.
A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást,
a c)-d) pontokban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.
Az egyesület átalakul:
A civil törvény részletes szabályokat alkotott a civil szervezetek átalakulására vonatkozóan, ami két irányú lehet: egyesülés és szétválás. Az egyesülés vagy összeolvadás vagy beolvadás lehet. Összeolvadás esetén az A és B civil szervezet hoz létre egy C szervezetet. Beolvadás során A szervezet nem szűnik meg, csak B szervezet, amelyik beolvad A szervezetbe ( vagy értelemszerűen fordítva). Szétválás esetén A szervezet B és C szervezetre válik szét, illetve A szervezetből kiválik B szervezet, de A szervezet nem szűnik meg.
Vegyes és záró rendelkezések
Az Egyesület megszűnésére az Ectv., a Ptk. És egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. Törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.) a polgárőrségről és a polgárőri szolgálatról szóló 2011. évi CLXV. törvény rendelkezései, valamint a 2014.03.15.-én hatályba lépett új Ptk szabályai az irányadók.
Záradék
Az Alapszabály módosítását az Egyesület 2015. január 24.-én Debrecenben megtartott Közgyűlése fogadta el.
Alulírott Molnár Miklós, mint a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a Debreceni Törvényszék Tpk.60.126/2010/27. számú végzése alapján az alapszabály módosításának változása adott okot, mely
- kiemelt ( dőlt) szövegrésszel van jelölve.
Debrecen, 2015. január 24.
Molnár Miklós
Egyesület elnöke
Amit a polgárőrségről tudni kell!
A polgárőrségről
A XVI. századtól kezdve a veszélyeztetett helyzetben lévő jelentősebb városok polgárai előbb-utóbb mind rákényszerültek arra, hogy városuk védelmére maguk is összefogjanak. Magyarország szabad királyi városainak és a polgárjoggal rendelkező város lakosainak egyik legfontosabb "terhe" mindenkor a védelmi kötelezettség volt. A hadiadók fizetését, a katonai alakulatok fegyverrel, felszereléssel való ellátását az ország védelmének hozzájárulásaként kezelték.
A városok közvetlen védelme érdekében őrszolgálatot szerveztek és kiállásokat a városfalak mentén.
Az egyik legrégebbi magyarországi polgárőrség a soproni, 1532-ből maradt fenn az első mustrajegyzék.
A polgárőrségeket 1808-ban szervezték újjá, 1809-ben már országosan összeírták őket, ekkor Debrecenben 1641 fő polgárőrt jegyeztek.
1848-ban a polgárőrségek egy ideig párhuzamosan működtek a nemzetőrséggel, majd egymás után oszlottak fel és tagjaik átléptek nemzeti őrseregbe.
1914-ben belügyminisztériumi rendelet intézkedett arról, hogy a közrend és közbiztonság elemi feltételeinek megóvása érdekében polgári őrséget állítsanak fel.
A rendszerváltással párhuzamosan, de főleg az egyesülési jogról szóló törvény megjelenése után országszerte, egyre-másra alakultak az önvédelmi egyesületek. 1991. március 13-án, amikor Országos Rendőrfőkapitány összehívta az akkor ismert 223 önvédelmi szervezet képviselőit, Zsombor György és Markos György javasolta, hogy alakítsanak szövetséget.
Ez akkor nem jött létre, de felkérték dr. Kopácsi Sándort a megalakítására.
1994-ben megalakult az Országos Polgárőr Szövetség.
A polgárőr mozgalom célja:
A közrend védelme, a bűncselekmények számának csökkentése, a közbiztonság javítása. A polgárőr mozgalom összefogja a fenti cél érdekében tenni akaró állampolgárokat, megteremti a szervezett és célirányos cselekvés feltételeit és annak társadalmi hátterét a bűnmegelőzés, a bűnözés elleni fellépés, a gyermek és ifjúságvédelem, a kábítószer fogyasztás visszaszorítása, a környezetvédelem és a közlekedésbiztonság javítása terén.
A polgárőr mozgalom főbb jellemzői:
• önkéntesség és törvényesség
• az emberi jogok tiszteletben tartása
• ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység
• politika semlegesség
A polgárőr mozgalom szervezeti keretei:
A cselekedni kívánó állampolgárok elsősorban lakóterületi alapon, önálló egyesületekbe tömörülve vesznek részt a polgárőr mozgalomban. Az egyesületek tagjai a polgárőrök.
A mozgalom célkitűzései az egyesületek összehangolt tevékenységével érhetőek el, ezért azok kerületi-, területi-, fővárosi-, megyei szövetségekbe tömörülnek, amelyek munkáját az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) koordinálja. A "polgárőr" név védett, csak az OPSZ-hez tartozó, a követelményeket teljesítő egyesületek tagjai használhatják.
A polgárőrszervezetek rendszere:
Országos Polgárőr Szövetség
Budapesti Polgárőr Szövetség
Megyei Szövetségek
Területi Szövetségek
Egyesületek
A polgárőr egyesületek tevékenysége:
Az egyesületek saját tevékenységi körüket – amely nem lehet ellentétes az OPSZ alapelveivel – működési területük sajátosságainak megfelelően választják meg.
A tevékenység kiterjedhet:
• Bűnmegelőzési kiadványok terjesztésére
• Iskolai bűnmegelőzési programokban való részvételre
• Előadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére
• Közbiztonsági és bűnmegelőzési járőrtevékenység, figyelőszolgálat végzésére
• Lakossági, önkormányzati stb. rendezvényeken rendezői feladatok ellátására, stb.
Mi a különbség a rendőr, a vagyonőr és a polgárőr között?
A rendőr a rendőrség hivatásos állományú tagja, hatósági – intézkedési, fegyverviselési, stb. – jogosítványokkal rendelkezik, munkájáért fizetést kap, egyenruhát, felszerelést a rendőrség biztosít a számára. A vagyonőr rendszerint valamilyen vagyonvédelmi társaság (Kft, Rt, Bt, stb.) alkalmazottjaként – munkaszerződéssel – a megbízó telephelyét, irodáját, stb. őrzi, azaz munkaidőben, fizetés ellenében, magánterületen végez őrző-védő tevékenységet. Hatósági jogosítványai nincsenek, de a megbízó területén belül jogosult lehet, pl. a gyanús személyek megállítására, igazolásra felszólítására. Felszerelésért, eszközeit a munkáltató biztosítja.
A polgárőr a 2011. évi CLXV. törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést.